Imádtam ezt a filmet.
Aki tud magán nevetni nagyon jót szórakozik.
Filmszatíra, de fel lehet ismerni a saját szokásainkat, főleg aki idősebb ragaszkodik a bogaraihoz.
Tartalom: Adam Miauczynski, lengyeltanár egy
középiskolában, kevesebb mint 800 zloty a fizetése, elvált, tinédzser
fiát felesége neveli. Frusztrált értelmiségi - így írhatnánk le
hősünket, akinek egy napját követi a kamera. Felkel, fogat mos, gatyát
igazít, dolgozik, edz, ész-, erő- fokozó pirulákat szed, megveszi amit
hirdetnek, sétál, hazamegy, vacsora ki a hűtőből, tévé előtt befalás,
hangos szózat a szejm politikája miatt, mosdás, kezek a paplan alatt,
majd fáradt ernyedés... Egyik nap sincs kedve felkelni, nincs kedve
emberekkel megmérkőzni, nincs kedve az emberiséghez tartozni. Álmodni
szeretne, Elláról, első szerelméről, a tengerről, arról, hogy nem vele
történik mindez. Aztán egy nap elutazik a tengerhez...
-Elzártam a csapokat?
De elzártam alul is?
Lehet, hogy elfelejtettem?
1 2 3 4 5 6 7 eddig kell számolni.
Most indulok!
A kurva annyát, nem csókoltam meg a Jézuskát indulás előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése